Nyomtat Elküld Olvasási nézet

február 18.

 

Lekció: Máté evangéliuma 16:13-20

Textus: Máté evangéliuma 16:13-17

 

Amikor Jézus Cézárea Filippi vidékére ért, megkérdezte tanítványait: Kinek mondják az emberek az Emberfiát? Ők így válaszoltak: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának. Ő megkérdezte tőlük: Hát ti kinek mondotok engem? Simon Péter így felelt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia. Jézus ezt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám."

I. Némelyek

Jézus sokszor bebizonyította, tudja mi van az emberek szívében.

Amikor mégis az emberek véleményéről kérdez, úgy tűnik a tanítványokat szembesíti ezekkel a véleményekkel, illetve talán teszteli őket, mit tudnak.

Nem Heródes, illetve a szadduceusok, vagy a farizeusok véleményét kérdezni, vagy az általuk befolyásoltakét, hanem az egyszerű népét.

Ők úgy tűnik ismerik e véleményeket. Közöttük élnek, figyelnek és szinte halljuk, ahogy egymást megelőzve válaszolnak, annyira természetes nekik a sokféle vélekedés.

Amikor általában az embereknek a hitről, egyházról, Jézusról való véleményére vagyunk kíváncsiak, sokszor mi is ilyen jól informáltak vagyunk.

Nagyjából tudjuk mit gondolnak a (volt?) kommunisták, a közömbösek, a buddhisták és az iszlám követői, de azt is látjuk, hogy állnak hozzánk a keresztyén körbe tartozó, de nem aktív emberek.

Az előbbiek véleménye a misszió szempontjából nem számít, hiszen teljesen szemben áll a Krisztus követőkével, így nem kicsit átalakítani, hanem teljesen megváltoztatni kellene.

Az utóbbiaké, a jó szándékú érdeklődőké már érdekesebb. Őket közelebb gondoljuk magunkhoz, hamarabb áttörhet a távolság fala.

A halottaiból feltámadt Keresztelő János egy félelmetes csodára és az aktív folytatandó harcra utalhat.

Akik ezt gondolják, valószínűleg megértik, van összefüggés Jézus és Keresztelő János között, de nem látják, hogy Keresztelő János a teljesen újnak, Jézusnak az útját készítette elő. Valami régi folytatását remélik Tőle.

Illés esete is hasonló, de az aktualitás helyett inkább a hagyomány erősebb az üzenetében.

Jeremiás végveszélyben intette a népet és minden más prófétának is megvolt a saját idejében a küldetése.

Akik így gondolkoznak, felfogják Jézus csodáit, és Istentől való küldetését.

A jobbító szándékot.

Ez nyilván fontos dolog.

Akik többnek tekintik az Egyházat egy humanitárius szervezetnél, mert látják benne a csodát, Isten munkáját, közel járnak az igazsághoz.

De még a személyes döntés a teljes megtérés hiányzik e szavakból.

Jó alap, ha sokan tudnak ilyen szimpátiával tekinteni Krisztus mai híveire, de csak alap, de ebből kialakulhat az elkötelezett hit.

II. Hát ti?

Mindig van valami ünnepélyesség abban, amikor a személyes hitünkről vallunk.

Amikor nem a Kt., feleleteit, vagy más betanult szöveget mondunk általánosan, hanem azt, hogy én is keresztyén vagyok.

Ilyenkor nem bújunk a szüleink, neveltetésünk, egyéb mögé.

Tehát nem csak azért vagyunk hívek, mert így alakult.

Személyesen felvállaljuk.

Ezt az ünnepélyességet érezhetjük Péter válaszában is.

Egyrészt erre nem tömegesen válaszolnak, hanem a többiek képviseletében is egyedül Péter. (Júdás véleménye is ez? Nem tudjuk, de nem tiltakozik.)

Másrészt itt nincs kertelés, mellébeszélés, csak nyílt és őszinte hitvallás.

Valahányszor elmondjuk az Apostoli Hitvallást valami hasonlónak kellene bennünk lennie. De mivel betanult szöveget mondunk, ráadásul egyszerre sokan, ezért néha talán elveszik a hiszek szó kezdésének csodálatos ereje.

De azért gondoljuk bele, hogy csak abban mi mindenről teszünk hitvallást.

Azonban Péter hitvallása is különleges:

Jézus a Messiás, a Felkent, akinek Isten csodálatos hatalmat és küldetést adott. Ez hasonlít a prófétának tartáshoz, de már ez is magasztosabb és élőbb.

Isten él. Egy közbevetett üzenet, Isten nem távoli, nem halt meg, nem pihen, hanem foglalkozik velünk.

Jézus az Ő fia: Ő maga is Isten, aki értünk vállalta a földi létet.

A legnagyobb a világon.

Hatalmas hitvallás ez.

Mi pedig a legnagyobbnak a szolgái vagyunk. Ez pedig hatalmas megtiszteltetés.

III. Boldog vagy

Először értsük általánosan a szót: Péter boldog.

Boldog a tanítványságában. Jézus mellett. Boldog, még ha téved is, vagy erőtlen, vagy ha betegek vannak a családjában, mint ahogy az anyósa az volt, de Jézus meggyógyította. Boldog az eredményességében, a népszerűségben, a tömegben, a szolgálatában.

Remélem ez igaz ránk, mai hívekre is. Boldogok vagyunk. Bajban, örömben, mert Jézus szavai alapján lehetünk boldogok.

De miért is van ez a boldogság Péterben?

Mert nem test és vér fedte fel előtte, nem kikövetkeztette, nem kiszámította, nem - esetleg átverő - magyarázattal jött rá, hogy Jézus a Krisztus.

És mi sem.

Mert a mennyei Atya fedte fel előttünk.

Lelke által lett világos a számunkra. A hit nyitotta meg, a csodát tapasztaltuk meg.

Ezért nem is vehetik el tőlünk.

Áldott ezért a mi Istenünk!

Ámen!

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 63, összesen: 280763

  • 2025. augusztus 06., szerda

    Szerelmes filmet néztem órákon keresztül a Bükkalján. Két fiatal őrülten szerelmes egy életformába, ami a fenntartható jövő záloga. A diplomás gazdálk...
  • 2025. augusztus 05., kedd

    A skóciai teológus tanulmányút naplórészletei 2025. június 29 - július 10.
  • 2025. augusztus 04., hétfő

    Az idei tematikus év felénél érdemes megállnunk és számba vennünk, mit is keresünk pontosan és hol találhatunk rá.
  • 2025. augusztus 03., vasárnap

    Nyolcadik nyáron bocsátották vízre a Bárkát. Az idei fonyódligeti táborban szálltam be én is hozzájuk egy rövid időre megpihenni, felüdülni, gyönyörkö...
  • 2025. július 31., csütörtök

    Egy a felfedezni vágyó gyermeké. Egy azé, aki birtokolni akarja. És egy utolsó annak, aki élni szeretne benne.
  • 2025. július 30., szerda

    Hogyan lehet egyszerre próbára tenni a fizikumot és a lelket is? Miként segít a program a felelősségvállalás erősítésében és hogyan tud hatással lenni...
  • 2025. július 29., kedd

    A Művészetek Völgyében a Református Udvarban idén a generációk kapcsolódása volt a téma, erről beszélgettünk Balla Gergellyel, a Platon Karataev éneke...
  • 2025. július 28., hétfő

    Egy félév a feleségszerepért, amikor elsősorban a hozzáállásunk formálódik. Misszió? Inkább életnek mondanám.
  • 2025. július 27., vasárnap

    Fogadkozás, kemény munka, kitartó igyekezet – nem mindig oda vezet, ahová az ember elindul, bármilyen nemes is a célja.
  • 2025. július 25., péntek

    Isten el akarja érni azt a fiút is, aki a fesztivál forgatagában egyik este egy talán soha meg nem kapott szülői áldásért lépett oda a református önké...